Fitoplazma

Fitoplazma
Szilfa-háncsnekrózis-fitoplazma tünetei
Rendszertani besorolás
Domén: Baktériumok (Bacteria) Törzs: Firmicutes[1][2] vagy Tenericutes[3][4] Osztály: Mollicutes Rend: Acholeplasmatales Család: Acholeplasmataceae Nemzetség: Candidatus Phytoplasma
Fajok
Ca. Phytoplasma allocasuarinae Ca. Phytoplasma asteris Ca. Phytoplasma aurantifolia Ca. Phytoplasma australiense Ca. Phytoplasma brasiliense Ca. Phytoplasma castaneae Ca. Phytoplasma cocostanzaniae Ca. Phytoplasma cocosnigeriae Ca. Phytoplasma cynodontis Ca. Phytoplasma fraxini Ca. Phytoplasma japonicum Ca. Phytoplasma luffae Ca. Phytoplasma mali Ca. Phytoplasma oryzae Ca. Phytoplasma palmae Ca. Phytoplasma phoenicium Ca. Phytoplasma pruni Ca. Phytoplasma prunorum Ca. Phytoplasma pyri Ca. Phytoplasma rhamni Ca. Phytoplasma solani Ca. Phytoplasma spartii Ca. Phytoplasma trifolii Ca. Phytoplasma ulmi Ca. Phytoplasma vitis Ca. Phytoplasma ziziphi
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fitoplazma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fitoplazma témájú kategóriát.

A fitoplazma (Phytoplasma) baktériumok egy nemzetségének a neve; az ide tartozó növénypatogén fajok a növényi floémszövet, illetve a hordozó (vektor) rovarok obligát parazitái. Bár vírusfertőzéshez hasonló tüneteket produkálnak a növényeken, mégis a Gram-pozitív baktériumok közé tartoznak. Először 1967-ben fedezték fel őket, a tudósok mikoplazmaszerű szervezeteknek, vagy MLO-knak (mycoplasma-like organism) nevezték el őket.^[5]

Sejtmentes közegben, táptalajon (in vitro) nem szaporíthatóak. Jellemző rájuk a sejtfal hiánya (háromrétegű membránnal határoltak), a pleiomorfia (sokalakúság), továbbá nem tartalmaznak kromoszomális struktúrával rendelkező sejtmagot. Átmérőjük normálisan 1 mikrométernél kisebb, genomjuk is igen kicsi.

A fitoplazmák fontos haszonnövények, köztük a kókuszpálma, a cukornád, a szőlő, a rizs és a Prunus nemzetség gyümölcsfáinak kártevői, a kártétemények az enyhe sárgulástól az ellevelesedésen át a fertőzött növény pusztulásáig terjednek. A trópusi és szubtrópusi éghajlat alatt a legelterjedtebbek. A fitoplazmáknak szükségük van terjesztő vektorra, ez leggyakrabban a kabócafélék közül kerül ki, melyekben szintén képesek a sokszorozódásra, de a növényi élősködő aranka is képes átvinni a fertőzést.

1. ↑ Garrity, et al. The Taxonomic Outline of Bacteria and Archaea Archiválva 2013. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (TOBA Release 7.7); March 2007. [1] Archiválva 2011. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
2. ↑ Taxonomic Outline of the Prokaryotes. Bergey's Manual of Systematic Bacteriology. Archiválva 2009. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Garrity, Bell & Lilburn; Second Edition, Release 5.0 (2004); p. 140-204. doi:10.1007/bergeysoutline200405.
3. ↑ Tenericutes. Taxonomy Browser. NCBI. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
4. ↑ Wolfgang Ludwig, Karl-Heinz Schleifer and William B. Whitman (In press, release in 2009). "Revised road map to the phylum Firmicutes". In P. De Vos et al. (eds.) Bergey's Manual of Systematic Bacteriology, 2nd ed., vol. 3 (The Firmicutes). Springer-Verlag, New York. ISBN 0387950419; PDF Archiválva 2010. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
5. ↑ Doi, Y, Teranaka M, Yora, K and Asuyama, H (1967. október 20.). „Mycoplasma or PLT-group-like organisms found in the phloem elements of plants infected with mulberry dwarf, potato witches' broom, aster yellows or paulownia witches' broom”. Annals of the Phytopathological Society of Japan 33, 259–266. o.