Uruk | |
Varka | |
Uruk térképe | |
Alapítás | i. e. 6. évezred |
Megszűnés | i. sz. 4. század |
Oka | elnéptelenedés |
Lakói | sumerek akkádok |
Beszélt nyelvek | sumer akkád |
Földrajzi adatok | |
Terület | belváros 350×200 méter, 0,07 km² |
Világörökség-azonosító | 1481-005 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 31° 19′ 20″, k. h. 45° 38′ 10″31.322222°N 45.636111°EKoordináták: é. sz. 31° 19′ 20″, k. h. 45° 38′ 10″31.322222°N 45.636111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Uruk témájú médiaállományokat. |
Mezopotámia földrajza |
---|
Sumer |
Akkád |
Babilóniai városok Asszíriai városok |
Egyéb városok |
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban 𒌷𒀔, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál. Már az Ubaid-korszak kezdetén lakták, és egészen az i. e. 3. századig, mintegy ötezer éven át lakott település volt. Irak országának elnevezése is Uruk városának nevéből ered.
Kiemelkedő jelentőségű volt a város két szentélykörzete: a Kulaba, melyet An égistennek szenteltek, és Inanna szerelem- és termékenységistennő – későbbi, akkád eredetű nevén Istár – lakhelye, az Éanna.
Uralkodói kezdetben valószínűleg az en címet viselték, ami egyben a templom főpapi tisztségét is jelentette. Később, a Sumer feletti főhatalommal a lugal cím is megjelent, és a két cím – bár viszonyuk nem teljesen tisztázott – függetlenül létezhetett. Az en cím később is az egyik főpapi méltóságot jelentette Mezopotámia történetében.