Duna

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Duna
A Dunakanyar Visegrád és Nagymaros közötti szakasza
Közigazgatás
Országok	a teljes vízgyűjtő százalékos megoszlása: Románia (28,9%), Magyarország (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Németország (7,5%), Szlovákia (5,8%), Bulgária (5,2%), Bosznia-Hercegovina (4,8%), Horvátország (4,5%), Ukrajna (3,8%), Csehország (2,6%), Szlovénia (2,2%), Moldova (1,7%), Svájc (0,32%), Olaszország (0,15%), Lengyelország (0,09%), Albánia (0,03%)
Földrajzi adatok
Hossz	2850 km A Breg forrásától 2888,77 km Donaueschingentől 2840 km
Forrásszint	a Breg forrásánál 1078 m Donaueschingennél 678 m
Vízhozam	30 km-rel Passau előtt: 580 m³/s Bécs: 1900 m³/s Budapest: 2350 m³/s a torkolat előtt: 6500 m³/s
Vízgyűjtő terület	817 000 km²
Forrás	Fekete-erdő (Schwarzwald-Baar, Baden-Württemberg, Németország)
é. sz. 48° 05′ 42″, k. h. 8° 09′ 18″48.095111111111, 8.154888888888948.095111°N 8.154889°E
Torkolat	Fekete-tenger (Románia és Ukrajna) delta típusú
é. sz. 45° 13′ 19″, k. h. 29° 44′ 36″45.221944444444, 29.74333333333345.221944°N 29.743333°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.

Kialakulása a pliocén korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén korban alakult ki a kisalföldi szakasza. Legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létre.

Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

A Duna a világ „legnemzetközibb” folyama, amely tíz országon halad át (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna), vízgyűjtő területe pedig további hét országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.