Mongolok | |||||||||
Dzsingisz mongol nagykán emlékműve a mongol sztyeppén | |||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||
10 millió (becsült) | |||||||||
Régiók | |||||||||
A mongolok lakta területek piros színnel kiemelve | |||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||
| |||||||||
Nyelvek | |||||||||
mongol | |||||||||
Vallások | |||||||||
buddhizmus, sámánizmus, kereszténység | |||||||||
Rokon népcsoportok | |||||||||
halha, burját, kalmük, csahar, dariganga, ölöt, belső-mongolok, üzümcsin, zahcsin, dörvöd, ojrát, bajid, tümet, dahur, hazara | |||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mongolok témájú médiaállományokat. |
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép. Lélekszámuk körülbelül 10 millió fő (becsült érték). Megközelítően 2,4 millióan élnek Mongóliában, 5,4 millióan Kínában és 0,5 millióan Oroszországban. A mongolok alkotják a Mongol Köztársaság fő etnikumát. A mai mongol nép etnogenezisében az egy évezrede mongoloknak nevezett nép mellett részt vettek többek között az ugyancsak mongol nyelvű tatárok, ojrátok, merkitek és az elmongolosodott török najmanok és kereitek is. A Dzsingisz kán birodalmában így kialakuló nép azután annak a törzsszövetségnek a nevét használta közös népnévként, amelyikből a kán származott.