Juh

A „birka” című lap ide irányít át. A svéd városhoz lásd: Birka (település)

Juh
Juhnyáj
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Ruminantiamorpha Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Öregcsalád: Bovoidea Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae) Nemzetség: Caprini Nem: Vadjuhok (Ovis) Faj: O. aries
Tudományos név
Ovis aries Linnaeus, 1758
Szinonimák
Ovis gmelini aries Ovis aries aries Ovis guineensis Linnaeus, 1758 Ovis strepsiceros Linnaeus, 1758
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Juh témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Juh témájú kategóriát.

A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.^{[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16][17]}

Az ember által egyik legrégebben háziasított állat, melynek gyapja, teje és húsa is felhasználható. Világszerte valamivel több, mint 1 milliárdra becsülik az állományát.

A juh kérődző állat és szinte a füvön is megél – ezért lett a gyengébb legelők első számú hasznosítója. Természetes körülmények között is könnyen szaporodik. Amerikába először a spanyolok vitték a 16. században.

1. ↑ (2018) „Convergent genomic signatures of domestication in sheep and goats”. Nature 9 (1), 813. o. DOI:10.1038/s41467-018-03206-y. ISSN 2041-1723. PMID 29511174. PMC 5840369.  
2. ↑ (2002) „Molecular analysis of wild and domestic sheep questions current nomenclature and provides evidence for domestication from two different subspecies”. Proc. Biol. Sci. 269 (1494), 893–904. o. DOI:10.1098/rspb.2002.1975. PMID 12028771. PMC 1690972.  
3. ↑ Ensminger, p. 4
4. ↑ Weaver, pp. 11–14
5. ↑ Simmons & Ekarius, p. 2
6. ↑ Groundbreaking Scientific Experiments, Inventions & Discoveries of the Ancient World. Westport, CT: Greenwood Press (2003). ISBN 978-0-313-31342-4 
7. ↑ Franke, Ute. Prehistoric Balochistan: Cultural Developments in an Arid Region, Palaeoenvironment and the Development of Early Settlements (angol nyelven). ISBN 978-3-86757-395-5 
8. ↑ Meadow, Richard H.. Harappa Excavations 1986-1990 A Multidisciplinary Approach to Third Millennium Urbanism. Madison Wisconsin: PREHISTORY PRESS, 94 Moving east to the Greater Indus Valley, decreases in the size of cattle, goat, and sheep also appear to have taken place starting in the 6th or even 7th Millennium BC (Meadow 1984b, 1992). Details of that phenomenon, which I have argued elsewhere was a local process at least for sheep and cattle (Meadow 1984b, 1992). o. (1991) 
9. ↑ (2009) „Revealing the History of Sheep Domestication Using Retrovirus Integrations”. Science 324 (5926), 532–536. o. DOI:10.1126/science.1170587. PMID 19390051. PMC 3145132.  
10. ↑ Ensminger, p. 5
11. ↑ Weaver, p. 11
12. ↑ Smith et al., p. 8
13. ↑ Max Escalon de Fonton, L'Homme avant l'histoire, p. 16–17, in Histoire de la Provence, Editions Privat, Toulouse, 1990. See also F. Bourdier, Préhistoire de France (Paris, 1967) and G. Bailloud, Les civilisations Néolithiques de la France (Paris, 1955).
14. ↑ Weaver, p. 13
15. ↑ Pliny the Elder: Naturalis Historia. Perseus Digital Library pp. Chapters 72–75. Tufts University, 1855. (Hozzáférés: 2007. december 29.)
16. ↑ Ensminger
17. ↑ Weaver, p. 12