III. uri dinasztia | |
i. e. 21. század – i. e. 20. század | |
A III. uri dinasztia befolyási övezetének zsugorodása | |
Általános adatok | |
Fővárosa | Ur |
Népesség | sumer, akkád fő |
Hivatalos nyelvek | óakkád |
Vallás | sumer–akkád panteon |
Kormányzat | |
Államforma | királyság |
Dinasztia | III. uri dinasztia |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. uri dinasztia témájú médiaállományokat. |
A III. uri dinasztia Sumer történetének utolsó jelentős szakasza az Akkád Birodalom és a kútúk (gutik) után. Később már csak rövid időre kerültek sumerek hatalomra Mezopotámiában, a Tengerföld királyai. A rövid kronológia szerint az i. e. 21. és a 20. század fordulóján, a középső kronológia szerint a 21–20. század között uralkodtak. ezt az időszakot „újsumer kornak” vagy „sumer reneszánsznak” is nevezik.
Ur államára ekkor a centralizáló törekvések, és egy új, bürokratikus közigazgatás kiépülése jellemző. Teljes kibontakozásra nem maradt idő, mert harcias törzsek vették körül ez időben Mezopotámiát, a gutik, kassziták és az elámiták. Végül Isbi-Erra íszíni király győzte le az utolsó uri uralkodót, Ibbí-Színt.