Hattuszasz

Ebben a szócikkben a hettita nyelv hangzói az ÓKTCh. útmutatása alapján magyar ejtés szerint szerepelnek.

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Hattuszasz
Világörökség
Az Oroszlános kapu
Adatok
Ország	Törökország
Világörökség-azonosító	377-001
Típus	Kulturális
Kritériumok	I, II, III, IV
Felvétel éve	1986
Elhelyezkedése
Hattuszasz Pozíció Törökország térképén
é. sz. 40° 02′, k. h. 34° 37′40.033333333333, 34.61666666666740.033333°N 34.616667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattuszasz témájú médiaállományokat.

Hattuszasz
Boğazkale
Alapítás	i. e. 2. évezred eleje
Alapító	asszír kereskedők
Megszűnés	i. e. 1180 körül
Oka	tengeri népek
Lakói	hettiták
Beszélt nyelvek	hettita
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1130 m
Terület	2,61 km²
Világörökség-azonosító	377-001
Elhelyezkedése
Hattuszasz Pozíció Törökország térképén
é. sz. 40° 01′ 11″, k. h. 34° 36′ 55″40.019722222222, 34.61527777777840.019722°N 34.615278°EKoordináták: é. sz. 40° 01′ 11″, k. h. 34° 36′ 55″40.019722222222, 34.61527777777840.019722°N 34.615278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattuszasz témájú médiaállományokat.

Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven ^URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal,^[1] ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el. Ma látható épületeinek nagy része az i. e. 14. és 13. században épült, abban az időben, amikor a nagyhatalmú hettita uralkodók, főleg III. Hattuszilisz és III. (IV.) Tudhalijasz monumentális épületeket emeltettek a városban és kiterjesztették annak külső határait.^[2] Hattuszasz egy hegyes, völgyekkel és vízfolyásokkal tagolt vidéken épült egy még korábbi település helyére. Ahogy területe bővült, formája és elrendezése a környezethez igazodott. A település négy nagyobb részre osztható: Büyükkale és a rajta épült citadella (zárt, elkülönülő egység a városon belül); Felsőváros, Alsóváros és a Büyükkaya-hegy.

Hattuszasz legnagyobb kiterjedését az i. e. 14. és 13. század között érte el. Az ásatások során a Felsővárosban számos templomépületet azonosítottak, ahonnan nagy mennyiségű ékírásos dokumentum került elő. Az ásatások során öt réteget tártak fel. Az V. ásatási réteg egy i. e. 2000-ből való települést hozott felszínre, a IV. réteg a hettita betelepülés korszakából való. A fénykori Hattuszaszt a III/a. réteg rejtette. A III/b. réteg a késői újbirodalom kora, és a II. rétegtől hatalmas tűzvész nyomai választják el. A II. rétegben késői fríg korra utaló leleteket találtak, az I. réteg pedig hellenisztikus korú.^[3] A Felsővárost déli oldalról egy tornyokkal tagolt városfal védte, ezekbe építették a híres kapukat, az Oroszlános kaput, a Király kapuját és a Szfinxek kapuját. Az Alsóvárosban – melyet szintén egy fal vett körül – tárták fel a város legnagyobb épületét, az 1. vagy Nagy templomot. Egy főépületből és számos körülötte elhelyezkedő raktárhelyiségből állt, a vihar istenének, Teszubnak és a napistennőnek, Hebatnak ajánlották. Hattuszasztól 2 kilométerre északkeletre található Yazılıkaya (a „feliratos szikla”), ahol egy sziklaszentélyt építettek. A szentély kialakítása az i. e. 13. század második felében, III. (IV.) Tudhalijasz királynak tulajdonítható.^[4]

1. ↑ A Hattusa írásmód helytelen, mivel a szó a ḫattuš genitivusa, azaz ḫattuš+aš
2. ↑ Soldi, i. m. 165. o.
3. ↑ Ceram, i. m. 137. o.
4. ↑ Soldi, i. m. 169. o.