Our website is made possible by displaying online advertisements to our visitors.
Please consider supporting us by disabling your ad blocker.
Guyana
| Guyanai Szövetkezeti Köztársaság | |||
| Co-operative Republic of Guyana | |||
| |||
| Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny Egy nép, egy nemzet, egy végzet Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains | |||
 | |||
| Fővárosa | Georgetown | ||
 é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′6.816667°N 58.150000°WKoordináták: é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′6.816667°N 58.150000°W | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Irfaan Ali | ||
| Miniszterelnök | Mark Phillips | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1966. május 26. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 777 859 fő (2017)[1] | ||
| Rangsorban | 165 | ||
| Becsült | 784 894[2] fő (2010. június) | ||
| Rangsorban | 165 | ||
| Népsűrűség | 3,5 fő/km² | ||
| GDP | 2005-ös becslés | ||
| Összes | 870 millió dollár (164) PPP: 3 456 millió dollár | ||
| Egy főre jutó | 1 147 dollár (123) PPP: 4 851 dollár | ||
| HDI (2003) | 0,720 (107) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 214 970 km² | ||
| Rangsorban | 81 | ||
| Víz | 8,4% | ||
| Időzóna | GYT (UTC-4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Guyanai dollár (GYD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | GUY | ||
| Hívószám | 592 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .gy | ||
| Villamos hálózat | 240 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Guyana (IPA: [ɡaɪˈɑːnə]) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét.
A brit uralom öröksége tükröződik az ország politikai közigazgatásában és sokszínű lakosságában, amely főleg indiai és nyugat-afrikai eredetű leszármazott, de amerikai őslakos, kínai, portugál és egyéb európai csoportok is megtalálhatók itt. 2017-ben a lakosságának 41%-a élt a szegénységi küszöb alatt.[3] Az ország gazdasága ugyanakkor jelentős átalakuláson és fejlődésen megy keresztül a kőolajmezők 2015-ös felfedezése és a kereskedelmi fúrások 2019-es megkezdése óta.[4] Guyana egyike lett azon kevés gazdaságoknak, amelyek a 2020-ban kitört COVID-19 világjárvány ellenére is kiemelkedő GDP-növekedést mutattak fel, és a 2020-as évek elején a világ leggyorsabban növekvő gazdasága lett.[5] A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően az ország 2030-ra a Föld egyik legnagyobb, egy főre eső kőolajtermelőjévé válhat.[6] A szomszédos Venezuela ugyanakkor igényt tart a guyanai Esequiba régióra,[7] amely az ország kétharmadát teszi ki. A venezuelai kormánytisztviselők nyilatkozatai arra utalnak, hogy Venezuela megpróbálja elragadni a kőolajban és más nyersanyagokban gazdag, vitatott területet Guyanától.
Guyana az egyetlen dél-amerikai ország, ahol az angol a hivatalos nyelv. A lakosság többsége azonban a guyanai kreol nyelvet, egy angol alapú kreol nyelvet beszéli első nyelvként. Az ország az angol nyelvű Karib-térség része, és erős kulturális, történelmi és politikai kapcsolatokat ápol más karibi országokkal, valamint a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) központjaként szolgál. 2008-ban az ország alapító tagként csatlakozott a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójához.
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Hivatalos becslés. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ " Guyana no recuerda a Walter Rodney " – Le Monde diplomatique en español. mondiplo.com . [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
- ↑ Valle, Sabrina. „Exxon makes three new oil discoveries in Guyana and boosts reserves”, Reuters , 2022. április 26.
- ↑ Shan, Lee Ying: This is the world's fastest-growing economy, and it could grow an 'explosive' 100% (angol nyelven). CNBC, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. december 4.)
- ↑ Bajpai, Prableen: The Five Fastest Growing Economies In The World. NASDAQ, 2020. október 16. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ Taglioni, Augusto: Lula quiere evitar una guerra entre Venezuela y Guyana y manda a un hombre de confianza a mediar. La Política Online
Previous Page Next Page
