Dinoszauruszok

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Dinoszauruszok
Evolúciós időszak: triász - kréta 233–66 Ma leszármazott taxonja, az Aves máig fennmaradt PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Bal felső sarokból sorban: T. rex, Diplodocus, Stegosaurus, Parasaurolophus, Protoceratops, Deinonychus
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Owen, 1842
Rendek és alrendek
†Ornithischia †Cerapoda †Thyreophora Saurischia †Sauropodomorpha Theropoda
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Dinoszauruszok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dinoszauruszok témájú médiaállományokat és Dinoszauruszok témájú kategóriát.

A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti. Változatos méretű (csirke nagyságútól a 30 méteresig terjedő), szárazföldi állatok voltak, melyek körülbelül 170 millió éven át uralták az egyes ökoszisztémákat.^[1] A triász időszakban, mintegy 243–233 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, körülbelül 66 millió éve (a kréta–tercier kihalási esemény során) pusztultak ki (a madarak kivételével). A Földön található kövületek összessége (a fosszilis rekord) azt jelzi, hogy a madarak a jura időszak során a theropoda dinoszauruszok egy ágazatából fejlődtek ki. E madarak egy része, köztük a modern madarak ősei túlélték a kréta–tercier eseményt. Emiatt a modern osztályozási rendszerek ezeket az állatokat is a dinoszauruszok egy máig fennmaradt csoportjának tekintik.^[2][3]

A dinoszauruszok változatos állatcsoportot alkottak. Az őslénykutatók több mint ötszáz különböző nemet^[4] és több mint 1000 fajt azonosítottak,^[5] maradványaikat pedig a Föld összes kontinensén megtalálták.^[6] A 19. század első felében a tudósközösség nagy része úgy vélte, hogy a dinoszauruszok lomhák, hideg vérűek és alacsony értelmi képességűek lehettek, az 1970-es években azonban a kutatások eredményeként megállapították, hogy aktív, magasabb anyagcsereszintű állatok voltak, melyek a társas kapcsolatokhoz szükséges adaptációkkal is rendelkeztek. Voltak köztük növényevők, húsevők és mindenevők is, egy részük négy lábon, más részük pedig alkalmanként vagy kizárólag két lábon járt. Több fajuknál bonyolult csontváz módosulások, például testpáncél, szarvak vagy fejdíszek alakultak ki. A dinoszauruszokat általánosságban nagy méretűnek tartják, de sokuk ember nagyságú vagy annál kisebb volt. A legtöbb nagy csoportjuk fészeképítő, tojásrakó állatként ismert, ami arra utal, hogy a modern madarakhoz hasonlóan szaporodtak.

A dinoszaurusz szót néha tévesen használják olyan őshüllőkre is, mint a pelycosaurusok közé tartozó Dimetrodon, a szárnyas pteroszauruszok, a vízi ichthyoszauruszok, plezioszauruszok és a moszaszauruszok, pedig ezek nem tartoznak a dinoszauruszok közé.^[7]

Miután a 19. század elején a dinoszauruszok megkövesedett csontjainak mibenlétére fény derült, azok rövidesen világszerte a múzeumok legfőbb látványosságai lettek, és a kultúra részévé váltak. Számos sikeres könyvben és filmben szerepelnek, mint például a Jurassic Parkban (Őslénypark), a média pedig rendszeresen beszámol az új leletekről és hipotézisekről.

1. ↑ (2014) „Rates of Dinosaur Body Mass Evolution Indicate 170 Million Years of Sustained Ecological Innovation on the Avian Stem Lineage”. PLoS Biol 12 (5), e1001853. o. DOI:10.1371/journal.pbio.1001853. ISSN 1544-9173.  
2. ↑ Gauthier, Jacques, de Querioz, Kevin.szerk.: Jacques Gauthier, Lawrence F. Gall: Feathered dinosaurs, flying dinosaurs, crown dinosaurs, and the name 'Aves'., New Perspectives on the Origin and Early Evolution of Birds: Proceedings of the International Symposium in Honor of John H. Ostrom (PDF), Peabody Museum of Natural History, Yale University (2001). ISBN 0-912532-57-2. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 22. 
3. ↑ Zhou, Z. (2004). „The origin and early evolution of birds: discoveries, disputes, and perspectives from fossil evidence”. Naturwissenchaften 91 (10), 455–471. o. DOI:10.1007/s00114-004-0570-4.  
4. ↑ Wang, S.C., Dodson, P. (2006). „Estimating the Diversity of Dinosaurs”. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 103 (37), 13601–13605. o. DOI:10.1073/pnas.0606028103. PMID 16954187. PMC 1564218.  
5. ↑ Will the real dinosaurs stand up?. BBC, 2008. szeptember 17.
6. ↑ MacLeod, N, Rawson, PF, Forey, PL, Banner, FT, Boudagher-Fadel, MK, Bown, PR, Burnett, JA, Chambers, P, Culver, S, Evans, SE, Jeffery, C, Kaminski, MA, Lord, AR, Milner, AC, Milner, AR, Morris, N, Owen, E, Rosen, BR, Smith, AB, Taylor, PD, Urquhart, E & Young, JR (1997). „The Cretaceous–Tertiary biotic transition”. Journal of the Geological Society 154 (2), 265–292. o. DOI:10.1144/gsjgs.154.2.0265.  
7. ↑ Lambert, David, and the Diagram Group. The Dinosaur Data Book. New York: Avon Books, 288. o. (1990). ISBN 0380758962